Az eredeti social media toborzás cikk a Behaviour Magazinban jelent meg.
Naponta átlagosan 2 óra 20 percet töltünk el közösségi felületeken és az álláskeresők 79 százaléka használja a közösségi médiát álláskeresésre. Nem csoda, hogy napjainkban a social media alapú toborzás egyre több vállalatnál kerül stratégiai fókuszba. Cikkünkben megosztunk 7 praktikus lépést, amelyekkel be lehet lendíteni a vállalaton belül a hatékony, social media alapú toborzási rendszer kiépítését.
Amikor 2017-ben vállalati oldalon toborzóként dolgoztam, nem voltam tisztában a fent említett számokkal, de a zsigereimben éreztem, hogy a közösségimédia-felületekben van toborzási potenciál. Nem tudtam, hol kezdjek neki, de lelkes voltam. Így hát temérdek egyéb feladatom mellett nekiláttam posztolgatni LinkedInen. És az eredmény? Nulla. Visszatekintve, struktúra, következetesség és szaktudás hiányában, valamint a kétkezi hegesztéseimnek köszönhetően nyugodtan bevallhatom, hogy a social media adta toborzási lehetőség kiaknázatlan maradt a cégnél.
Ma már 4 év tapasztalattal social employer branding területen tudom, hogy amikor a social media alapú toborzás egy vállalatnál stratégiai fókuszterületté válik, akkor pár hónap alatt 3000 kékgalléros vagy 78 IT-fejlesztő jelölt bevonzása a social media eszközeivel igenis lehetséges. Hogyan? „Csak” jó rendszerekre és következetességre van szükség, amelyeket 7 lépésben bárki akár holnaptól el kezdheti beépíteni.
Social media toborzás: Gyorsan, látványosat
A vállalatok 45 százalékának nincs még kialakított socialmedia-stratégiája márka kommunikációjukban. Munkáltatói márka kommunikációban még kisebb az arány. Amint belekezdünk munkáltatói márkánk social media jelenlétének építésébe, gyorsan látványos eredményeket érhetünk el.
1. Versenytárselemzés social media toborzásban: a szomszéd fűje mindig zöldebb?
Első lépésként térképezzük fel, hogy kikkel is van dolgunk. Kik a munkáltatói versenytársaink és milyen social media felületeket használnak? Milyen típusú tartalmakat osztanak meg és azok mennyire képesek felkelteni a célcsoport érdeklődését? Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a szomszéd fűje zöldebb: minden harmadik nap van kinn álláshirdetés. De tetszik ez a célközönségnek? Egyáltalán nem biztos. Hogy teljes képet kapjunk a versenytársak tartalmainak relevanciájáról, vessük össze a tartalomtípusokat az engagement aránnyal, azaz a kattintások, reakciók, megosztások számával. Egy jó versenytárskutatás a munkáltatói márka területén az erősségekre épít, de tanul mások hibáiból is.
2. Perszónaismeret: jókor, jó helyen
Közben ne feledkezzünk meg az érem túloldaláról sem, mégpedig a jelölti célcsoportjainkról. Mely közösségi média felületeken aktívak, melyek a fő motivátoraik, amikor állást keresnek? Végezzünk házon belül kutatást, vagy szerezzünk be a piacról kész, dobozos célcsoport-kutatási eredményeket, hogy döntést segítő adatokhoz jussunk. Innen már csak egy lépés, hogy hiteles, a vállalaton belül valóban elérhető értékekkel párosítsuk az igényeket. Amikor a célcsoportunk egy tagja megfogalmazza, hogy váltana, ott tudunk-e lenni a napi hírfolyamában a számára 100 százalékos relevanciájú üzenettel?
[…]
Tovább olvasnád? Az eredeti cikket a Behaviour Magazinban találod. Ha pedig szeretnéd tudatosan építeni social media toborzás csatornáidat, jelentkezz Employer Brand Akadémia képzésünkre.
